Számtalan jó példáról írtunk már eddig a blogon, de a tervezésről még kevésszer esett szó. A jó tervezéshez ismerni kell a belső motivációs erőket. Most az egyik leghíresebb tervezési módszer alapjait szeretnénk megismertetni Veletek, ez pedig Yu-Kai Chou Octalysis elmélete.
Yu-Kai Chou saját elméletét Ember központú tervezésnek (Human Focused Design) nevezi. A gamification az ő nézőpontjában ötvözi a szórakozást és a játék elkötelező hatásait a produktivitással. Ezáltal a humán motiváció rendszer szinten optimalizálható. A funkció fókusz ezzel szemben mellőzi az emberi érzelmeket, s csak arra koncentrál, hogy az adott feladatot gyorsan elvégezzék. A funkció fókuszt képviselő cégek esetében az emberek azért dolgoznak, mert ez a feladatuk, de az egyéni motivációt teljesen figyelmen kívül hagyják. Yu-Kai Chou felismerte, hogy a játékok mind különböző motivációs erőket csalnak elő, ezzel érik el a játékban az elköteleződést. De mitől is lesznek a játékok lesznek szórakoztatóak? Yu-Kai mélyre fúrt, és megpróbálta meghatározni, hogy mi különbözteti meg a különböző motivációkat egymástól. Így született meg az Octalysis.
1.Értelem és magasztos cél (Epic Meaning & Calling)
Ha ez az erő motiválja a játékost, akkor az elhiszi, hogy ő egy kiválasztott személy, vagy hogy amit tesz, az egy magasabb célt szolgál. Sokszor a kezdők szerencséje is kiváltja ezt a motivációs erőt. Ezek a játékosok Fromann „F” modelljében a társasági szerepet töltik be, ők általában sokat tesznek a játékos közösségért is. Saját idejüket feláldozva hoznak létre és tartanak karban fórumokat, vagy hoznak létre olyan projekteket, amik a teljes közösséget szolgálják.
2. Fejlődés és teljesítmény (Development & Accomplishment)
Ez az erő mozgat bennünket, amikor egy folyamatot szeretnénk teljesíteni, vagy a különböző képességeket (skilleket) szeretnénk magasabb szintre fejleszteni. Ezekhez pedig kihívásokat teljesítünk, hogy elérjük a célunkat. A kulcsszó a kihívás, hiszen ezek nélkül a megszerzett javak értéktelenné válnának
3. A kreativitás és visszajelzés ereje (Creativity & Feedback)
Ez az erő akkor fontos, ha egy kreatív folyamatnak vagyunk a részesei. Például, ha ki kell találni egy feladványt, vagy alkotni kell valami újat. Amikor ez az erő dolgozik, akkor nem csak a kreatív tevékenység válik fontossá, de a visszajelzés is. Ha nem látjuk a végeredményt, akár az érdeklődésünket is elveszíthetjük. Azok a játékok, amelyek erre az erőre építenek, akár örökzölddé is válhatnak. Ilyen például a LEGO, ahol az egyénre van bízva a játék továbbfejlesztése.
4. Tulajdonlás és birtoklási vágy (Ownership & Possession)
Ebben az esetben az embereket az motiválja, ha birtokolhatnak valamit. És ha valamit megszerzett, akkor még jobban szeretnék a sajátjuknak tudni. Pl. az avatarok esetében nem elég, hogy az a mienk. Szeretnénk személyre szabni, még jobban a magunkénak érezni. A virtuális javaknak és a virtuális valutának így lesz értéke. A játékokban így nyernek teret a puzzle darabokat gyűjtő funkciók is.
5. Szociális befolyás és Összefüggések (Social Influence & Relatedness)
A szociális érzéseink is motiválhatnak bennünket. Az elfogadás, a mentorkodás, a szociális felelősség, a társasághoz való tartozás, a versenyszellem és az irigység mind motiválólag hathatnak a játékunkra. Mikor egy játékos olyan dolgot lát egy barátjánál, ami neki nincs még a birtokában, rögtön meg akarja szerezni. Ez a hajtóerő közelebb hozza az embereket egymáshoz, hiszen erősíti a szociális kapcsolatokat. Emiatt jönnek létre például a játékokhoz köthető események és helyszínek is.
6. Türelmetlenség és Hiány (Scarity & Impatiance)
Ez a motivációs erő kapcsolódik az 5-ös számú erőhöz. A játékosnak az kell, amit nem kaphat meg (lásd fent). Ezt az érzést persze mesterségesen is könnyű előállítani. Biztosan mindenki találkozott már játékok közben azzal az üzenettel, hogy gyere vissza két óra múlva, mert megnyílik egy új pálya vagy épp ajándékot kapsz. Sok játék épít erre, de a Facebook alapítási sztorija is jó példa a hiány motivációjára. (Kezdetben csak a Harvardos diákok érhették el, de a többi diák is csatlakozni szeretett volna)
7. Kiszámíthatatlanság és kíváncsiság (Unpredictability & Curiosity)
Az emberi kíváncsiság a játékokban is megmutatkozik. Az ember szeretné kitalálni, hogy mi vár rá. Azonban, ha a játékos nem tudja, hogy mi következik, az agy az elköteleződéssel reagál. Onnantól fogva a játékos gyakran gondol arra, vajon mi várhat rá, hajtja a kíváncsiság. A könyvek is ezért jelentenek sokak számára élményt, de a szerencsejátékokban is ez a legfőbb hajtóerő.
8. Veszteség és elkerülés (Loss & Avoidance)
A játékosok félnek a veszteségektől. Legyen szó kisebb dolgokról, mint például a folyamatban lévő munka/pálya elvesztése, de akár nagyobbakról is, mint az egész eddigi eredmények semmivé válása. Épp erre találták ki azokat a játékelemeket,amik cselekvésre ösztönzik a játékosokat. Ha nem cselekszenek azonnal, az eddig megszerzett javak a semmivé válnak.
A fenti motiváló erőket Yu-Kai két részre osztotta: jobb és bal agyféltek motivációi. A jobb oldalon a kreativitás, önfejlesztés és szociális erők kaptak helyek, míg a baloldalra a logika, a számítás és a tulajdonhoz kapcsolható erők kerültek. A mi tanácsunk, hogy ismerd meg jól a fogyasztóidat, és a tervezés során vedd figyelembe a 8 erőt. Ha ezeket az erőket be tudod építeni a játékaidba, úgy könnyebben fogod tudni kialakítani az elköteleződést is.
(Az elnevezések során Pusztai Ádám és Tóth Áron magyar fordításait is használtuk.)
Kép forrása: https://elblogdedax.wordpress.com/2015/05/07/octalysis-gamification-framework/
Források:
http://yukaichou.com/gamification-examples/octalysis-complete-gamification-framework/
http://kollektiva.eu/gamification-rendszer-octalysis/
