Te kinőttél már a játékokból? Aki azt gondolja, hogy a játékot az ember felnőtt korára abbahagyja, téved! Naponta többször kerekedik felül rajtunk játékos énünk, s legtöbbször észre sem vesszük ezt a jelenséget. Pedig gondoljunk csak bele: sportolás közben, egy keresztrejtvény megfejtésekor, de akár csak egy, a munkánk során megfejtett vagy megoldott kihívásokkal teli feladat kapcsán is ugyanazok az erők fognak motiválóan hatni ránk, amik játék közben is inspirálnak minket. A versenyszellem, a kihívás, a kitűzött cél elérésének öröme. Ezt az intenzív motiváló erőt használja ki a gamifikáció is.
A történetet kezdhetnénk az őskortól is, de nem mondanánk újdonságot azzal, hogy a játék egyidős az emberiséggel. De most viszont ugorjunk egy kicsit előre az időben, egész pontosan a második világháború előtti időszakra. A helyszín Hollandia, ahol Johan Huizinga, holland szellemtörténész megalkotta a játékos ember, vagyis a homo ludens fogalmát. Huizinga elméletét először 1938-ban publikálta. Az átfogó tanulmányban az emberi viselkedést az állatok játékösztönéhez hasonlította, s a játékot mint szociális funkciót határozta meg. Huizinga úgy gondolta, hogy a játék a kultúra alapköve, eredete és logikája a játékhoz hasonló. Susan Miller később pszicholgiai vonatkozásban vizsgálta a játék hatásait. A játékot ő is a biológia hasznos tevekénységeként nevezte meg, mely segít a viselkedési minták elsajátításában, fejleszti a társas kapcsolatokat. Megfigyelései alapján a magasabbrendű állatoknál a játék már nem csak ezeket a funkciókat látja el, de az információszerzés egyik eszközévé fejlődött. Piaget szerint a társas játék velejárója a versengés, rivalizálás. A szervezett környezet járul hozzá ahhoz, hogy a súrlódás lehetősége lecsökkenjen. A játék egy eszköz, amely hozzásegíti az embereket a problémák feldolgozásához, a feszültség levezetéséhez, a kreativitás fejlesztéséhez. Ugyan a legtöbb pszichológiai elmélet javában a gyermekjátékokról beszél, a játék funkcióját és logikáját tekintve felnőttkorban sem változik.
Az állatok játékos magatartásának vizsgálatával foglalkozó tudomány az etológia. Minél intelligensebb fajról beszélünk, játéka annál kifinomultabb, s annál jellemzőbb, hogy felnőttkorában is megőrzi játékos kedvét. Érdekes, hogy eddig csak a madaraknál és az emlősöknél figyelték meg a játékos magatartást. A legintelligensebb fajnak számító delfinek játékaikhoz gyakran használnak tárgyakat, sőt, szórakozásból buborékokat is fújnak. A buborékokat lökdösik, gyűrűket formálnak belőlük, örvényekkel irányítgatják őket, s ha megunták, egy harapással kipukkasztják azokat. Az etológusok körében gyakran alakul ki vita a játék valódi funkcióját illetően, azonban abban mindenki egyetért, hogy a legjátékosabb teremtmény maga az ember, s a játékos kedvünk szoros összefüggésben van a boldogság mértékével.
A gamifikáció alapjai azon az elven nyugszanak, hogy az ember alapvető természetéhez hozzátartozik a játékos én is. A játékok bár nagyon különbözőek lehetnek, azért van bennük néhány közös vonás, amit a gamifikáció is jól használhat:
- A játék maga a szabadság
- Nagy szerepet kap benne a fantázia, mert a játék nem a „valóságos” élet. E tulajdonsága miatt fejlesztőleg hat a kreativitásra is.
- Marketing szempontból kiemelten fontos, hogy a játék érdek nélküli. Nem várunk cserébe erkölcsi elismerést, az önnön szórakoztatásunk miatt játszunk. Emellett nélkülözhetetlen biológiai funkció, hiszen a szociális kapcsolatok erősítésére is szolgál.
- Jellemző rá, hogy zárt és elhatárolt. Helyét előre meghatározzák, legyen szó akár virtuális, akár offline térről, s a meghatározott időintervallumban ezen tereken az előre meghozott szabályok lesznek érvényesek. Ezek a szabályok segítenek abban, hogy magát a játékot elhatároljuk a valós élettől.
- Rend a lelke mindennek. A játék maga a rend, egy tökéletlen világ tökéletes szabályaival. Van, hogy a szabályok a játékos kedve szerint módosíthatók, de ha ez nem közös megegyezéssel történik, úgy a módosító játékrontóvá válik.
- A jó játék feszültséget és bizonytalanságot kelt, ezzel motiválja a résztvevőjét. Ha versenyjellegűvé válik, úgy e tulajdonság jelentősége is növekszik. (Huizinga, 1949)
Hogyan használhatod a játékot az üzleti életben?
A játéknak a fentieknél egy sokkal fontosabb funkcióját is felfedezhetjük. Ahogy Millar is megmutatta, a játék segít az információk megszerzésében és azok feldolgozásában. Ezt használja ki a marketing is, hiszen az üzeneteket így interaktív formában lehet eljuttatni a fogyasztók felé. Éppen ezért a funkcióért a játékos keretek segítenek abban, hogy az üzenetek valóban megérkezzenek a célcsoportodhoz, és ők be is fogadják azokat. Mivel a csatorna maga a játék, ezért az élményeken, megismerésen keresztül az agy maradandóbban képes tárolni az üzenetet. A pozitív közeg pedig a későbbiekben is egy pozitív asszociációt eredményez. Ha kételkedsz ebben, akkor játsszunk egy kicsit! Most az emlékeidre lesz szükség. Keress elő egy olyan emléket, amikor egy vállalat valamilyen élményt adott Neked. Egy élményvezetés, egy szimulátor kipróbálása vagy bármilyen aktivitás, aminek Te is a részese lehettél. Ugye milyen kellemes érzéssel tölt el visszagondolni erre? Ettől az élménytől bizonyára a cég felé is nagyobb bizalommal fordulsz. Ugyanezt az élményt tudod előidézni Te is a célcsoportodban, ha alkalmazod a gamifikáció módszerét. A különbség csak annyi, hogy a játékosított eszköz kiszolgálhatja a konkrét céljaidat is. Például egy termék bevezetésekor a termék megismertetését, a fogyasztók hűségének megőrzését vagy akár alkalmazottaid hosszútávú motiválását. És ezt a listát reggelig folytathatnánk.
Korábban bemutattuk a Nike példáját, de legutóbbi cikkünkből az X-box zseniális ötletét is megismerhetted. Ezekből is látszik, hogy csak egy jó ötlet kell, és egy játékkal örökre elnyerheted közönséged figyelmét!
